Frunda György képviselő a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy szept. 23-án kezdte meg munkáját az Alkotmányszerkesztési Bizottság, melynek 23 tagja van, köztük az RMDSZ-t ketten képviselik, Hajdú Gábor szenátor és ő, aki egyben a bizottság titkára. A munkával elkészültek és nov. 15-én az alkotmány kidolgozott tételeit átnyújtották a képviselőházi és szenátusi bürónak, az ország elnökének és a miniszterelnöknek. Az RMDSZ nevében négy kifogást emeltek. Az első az, hogy nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatban /a koppenhágai záróokmányra hivatkozva, melyet 1990. jún. 29-én aláírt Románia/ az állam kötelezettsége a kisebbségek védelme az erőszakos asszimilációval szemben. A bizottság nem fogadta el az RMDSZ javasolt kiegészítését. Ez elengedhetetlen, azért is, mert a parlament két háza okt. 10-i együttes ülésén elfogadott egy határozatot, amely garantálja a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogait. Második kifogás az ellen volt, hogy megtiltanák az etnikai vagy nyelvi ismérvek alapján létrehozott pártok tevékenységét. Frundáék felhozták, hogy egyetlen európai országban sem létezik hasonló tiltás. Angliában három nemzetiségi párt van, Spanyolországban is hasonló a baszk és a katalán párt, Finnországban a Svéd Néppárt stb. Az RMDSZ javaslatát elfogadták, az ENSZ Emberjogi Bizottságához ezt a változatot vitték magukkal /Frunda is tagja volt az odalátogató bizottságnak. Frunda utólag megtudtak meg, hogy elutazásuk után újra szavazásra bocsátották az ügyet és az RMDSZ javaslata csak variánsként szerepel a szövegben. Az RMDSZ harmadik kifogás az oktatásüggyel kapcsolatos, azt javasolták, hogy az alkotmány írja elő az anyanyelven való tanulás lehetőségét minden szinten. Románia 1964-ben aláírta az ezt tartalmazó nemzetközi egyezményt és így is szerepelt az 1965-ös román alkotmányban. Tehát nyert jogról van só, és a kisebbségeket nem lehet megfosztani megszerzett jogaitól. A negyedik kifogás szintén a nyelvhasználattal függ össze, az 1965-ös román alkotmány szerint a nemzeti kisebbségek az általuk lakott területen használhatják anyanyelvüket a helyi hatóságokkal szemben, írásban és szóban. Ezt az elvet a mostani tézisekből kihagyták. /D. Bartha Margit: Nyert jogaink védelmében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
1991. február 13.
Adrian Nastase külügyminiszter hivatalos látogatásra Belgiumba és Luxemburgba utazott. Brüsszelben a belga vezetőkkel, majd az Európa Parlament elnökével és a Közös Piac-bizottság alelnökével, febr. 14-én pedig Manfred Wörnerrel, a NATO főtitkárával és a NATO 16 képviselőjével találkozott, Luxemburgban az ország külügyminiszterével tanácskozott, majd Genfben részt vett az ENSZ Emberjogi Bizottságának évi ülésszakán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./
1992. február 4.
Az ENSZ Emberjogi Bizottságának éves jelentése megállapította, hogy 1991-ben tovább javult a romániai helyzet, viszont a román és magyar közösség közötti bizalmatlanság változatlan. "A magyar kisebbség és tagjai továbbra is gyakran üldöztetés és beavatkozás tárgyát képezik." - olvasható a jelentésben. A romák helyzetére is kitérnek, sokszor megtámadják őket, az igazságszolgáltatás azonban nem lépett fel a támadók ellen. Az amerikai külügyminisztériumnak az emberi jogok helyzetéről szóló éves jelentése megállapította, hogy az emberi jogokat általában betartották Romániában, de súlyos megkülönböztetés érte a romákat, csekélyebb mértékben a magyarokat és a zsidókat. /Emberi jogok Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
1992. március 3.
Adrian Nastase külügyminiszter Genfben részt vett az Emberi Jogok ENSZ-bizottsága ülésén. A román rádiónak adott interjút, melyben úgy értékelte, hogy márc. 3-án az Emberi Jogok ENSZ-bizottsága Genfben Magyarország kivételével minden felszólaló pozitívan értékelte az emberi jogok helyzetét Romániában. Románia az elfogadott európai elvek alapján áll és Magyarországnak is el kell fogadni az EBEÉ és az Európa Tanács dokumentumaiban megfogalmazott elveket. Szerinte nincs szó szándékos félremagyarázásról, ahogy Magyarország külügyminisztériumának szóvivője nevezte a román külügyminisztérium nyilatkozatát a két kormánytag /Für Lajos és Entz Géza/ állásfoglalásával kapcsolatban. Nastase szerint Magyarországon azért beszélnek rendszeresen a magyar kisebbség jogfosztásáról, hogy ezzel álcázzák a területi revizionizmus igényét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7-8./
1992. március 5.
Adrian Nastase külügyminiszter márc. 5-én a román rádiónak adott interjút, melyben úgy értékelte, hogy márc. 3-án az Emberi Jogok ENSZ-bizottsága Genfben Magyarország kivételével minden felszólaló pozitívan értékelte az emberi jogok helyzetét Romániában. Románia az elfogadott európai elvek alapján áll és Magyarországnak is el kell fogadni az EBEÉ és az Európa Tanács dokumentumaiban megfogalmazott elveket. Nastase szerint egyes magyarországi erők olyan nemzetközi helyzet kialakítására törekednek, amely "indokolttá" tenné a határ "békés" módosítását. Azt a benyomást akarják kelteni, hogy az erdélyi magyar kisebbség üldözésnek van kitéve. Szerinte nincs szó szándékos félremagyarázásról, ahogy Magyarország külügyminisztériumának szóvivője nevezte a román Külügyminisztérium nyilatkozatát a két kormánytag /Für Lajos és Entz Géza/ állásfoglalásával kapcsolatban. Nastase szerint Magyarországon azért beszélnek rendszeresen a magyar kisebbség jogfosztásáról, hogy ezzel álcázzák a területi revizionizmus igényét. Nastase szerint "olyan helyzettel van dolgunk, amelyek az ország területi integritását teszik kockára" és ilyenkor világosan állást kell foglalni. /Adrian Nastase külügyminiszter rádióinterjúja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7-8./
1993. szeptember 26.
Szept. 25-26-án Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. Markó Béla elnök politikai állásfoglalásában kifejtette, hogy az RMDSZ-nek autonóm politikát kell kialakítania. Az RMDSZ memoranduma "olyan elvi igénybejelentés, ami később is hivatkozási alap lehet." A Neptun-ügyről Bodó Barna politikai alelnök számolt be, a PER-ben résztvevők politikai felelősségét egyértelműnek nevezve. Tokay György és Borbély László felszólalásaikban védték álláspontjukat, az utóbbi kifogásolta, hogy megkérdőjelezték becsületességüket. Tőkés László püspök elhatárolta magát az áruló és kollaboráns jelzők alkalmazásától. Vitára szükség van, mondta, "félre kell tennünk beteges problémaiszonyunkat, konfliktuskerülő egységféltésünket", mondta. A hatalommal való egyezkedés módját tartja elhibázottnak. A tárgyaló hármak "kis lépések taktikája" legfeljebb jóhiszemű megalkuvás. Jelenleg nem bizalmas magántárgyaláson, hanem az RMDSZ memoranduma hangján, a kollektív jogok és a belső önrendelkezés elvén kell politizálni, hangsúlyozta Tőkés László. A román hatalom kis amerikai besegítéssel megtalálta a kedvére való "partnereket" a diszkriminatív politika fenntartására. Tőkés László több idézetet hozott politikusoktól, szervezetek képviselőitől. Asborjn Eide az ENSZ Emberjogi Bizottságának jelentésében "pozitív román lépésekről" számolt be, David Binder cikkére hivatkozással. A Neptun-ügy RMDSZ-résztvevőit nagy felelősség terheli. Ezután következett a hajnalig tartó vita. Az RMDSZ egyes platformjai sorra kifejtették véleményüket. A leghatározottabban, legélesebben az Erdélyi Magyar Kezdeményezés frakció fogalmazott: a hármak súlyos károkat okoztak az RMDSZ-nek, megbontották az RMDSZ egységét, majd ők vádoltak egységbontással, ezért a frakció szerint a hármaktól meg kell vonni a képviseleti jogot. A Szórvány csoport szerint a mérsékeltek és a radikálisok összecsapásáról van szó. Két határozattervezet született, egy radikális, amelyik elítélte a hármakat és javasolta, hogy a három politikust ne bízzák meg a parlamenti csoport, illetve frakciók választott tisztségeinek viselésével. A másik változtat enyhébb és csak annyi szerepel benne, hogy az RMDSZ frakciók vizsgálják felül a választott tisztségviselők alkalmasságát. Tőkés László jelezte, hogy amennyiben nem vonják le a megfelelő következtetéseket, neki kell ezt megtennie, hiszen nem ő tárgyalt a hatalommal. /Bögözi Attila: Marosvásárhelyi SZKT, 1993. szeptember. Neptun makacs szelleme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29., 30./ A kiadott állásfoglalás szerint a PER által szervezett megbeszélésen /köztük a Neptunon/ Borbély László, Frunda György és Tokay György képviselők mandátum nélkül tárgyaltak a hatalom képviselőivel, jelentős károkat okoztak a szervezetnek. Ez lehetőséget teremtett a hatalomnak, hogy kísérletet tegyen az RMDSZ megosztására. A hatalommal való tárgyalás kívánatos formája a kerekasztal-megbeszélés. /Állásfoglalás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./ A viharos tanácskozáson a "hármak" lépését mindannyian elítélték, politikai tévedésnek minősítették, de négy frakció tiltakozása miatt a személyi felelősségre vonásuk elmaradt. /Simó Erzsébet: Az SZKT marosvásárhelyi ülése. Az RMDSZ PERe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 28./ A MISZSZ, a Szabadelvű, a Bethlen Gábor és az Erdélyi Magyar Kezdeményezés frakciók javasolták, hogy a három érintettet mentsék fel a nemzetközi szervezetekben betöltött tisztségükből, a Magyar Demokrata, a Kereszténydemokrata, a Szórvány és Partium csoportok viszont ezzel nem értettek egyet. Egyik javaslat sem kapta meg a szükséges támogatást, végül egy konszenzusos változatot dolgoztak ki. /Nagy Iván Zsolt: RMDSZ-dokumentum a neptuni találkozóról. = Magyar Nemzet, szept. 27./. Az SZKT 61:29 arányban /8 tartózkodással/ elfogadta a kompromisszumos szöveget, a kiadott állásfoglalást, viszont Tőkés László tiszteletbeli elnök és Bodó Barna politikai alelnöknek a hármakat elmarasztaló elemzése fölötti szavazást meghiúsította a testület. A polémia egyes pontjaiban Markó Béla elnök és Tőkés László nyilvánosan elhatárolódtak egymástól. /RMDSZ-tanácskozás Marosvásárhelyen. = Új Magyarország, szept. 27./
1998. június 5.
Az ENSZ Emberjogi Bizottságának Kisebbségi Munkacsoportja máj. 23-25-e között Genfben ülésezett, melyen a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságát Demény Attila zeneszerző, rendező képviselte. Demény Attila jún. 3-án tartott sajtótájékoztatóján beszámolt a genfi munkálatokról. Demény Attila hozzászólásában kifejtette, hogy a román kormány nem szakított radikálisan az asszimilációs hagyományokkal, miközben megpróbál formálisan megfelelni a nyugati elvárásoknak. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem a jól csengő multikulturális címkét kapta, mely külföld felé a probléma megoldását sugallja. Gyakorlatilag azonban a kisebbséget érintő döntések továbbra is a többség kezében vannak. Felhívta a figyelmet a kolozsvári zeneakadémia helyzetére, amelyet 1995-ben, noha több mint egyharmaduk magyar volt, az egyetemi szenátus az addig kétnyelvű akadémiát egynyelvűvé változtatta. A hallgatók, a tanárok, a magyar intézmények tiltakozását elutasították, az egyetemi autonómiára hivatkozva. /Demény Attila Genfben a Bolyairól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./
2004. május 3.
Újabb aszimmetriát eredményez a május elsejei uniós bővítés Magyarország és Románia kapcsolatrendszerében – állapította meg Bakk Miklós egyetemi tanár ápr. 29-én Kolozsváron, a Jakabffy Elemér Alapítvány székházában rendezett a vitaesten. A találkozót három magyarországi politikai szakértő – Gombár Csaba, Lengyel László, Bíró Gáspár – előadása nyitotta meg. Szerinte Románia jelenleg ingadozik a felzárkózó Magyarország és Csehország, illetve az Oroszország által kínált modell követése között. Lengyel László elengedhetetlennek tartja Románia regionalizálását. Az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának tagjaként Bíró Gáspár nemzetközi jogász tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. „Brüsszelnek nincs kisebbségpolitikája, nem is lesznek ezt a témakört kezelő intézményei." – jelentette ki. Folyamatos párbeszédre van szükség az illető ország kormánya, a kisebbség legitim képviselete és az Európa Tanács között. /(Rostás-Péter Emese): Két csatlakozás között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./
2007. március 12.
Elítélte Eva Maria Barki nemzetközi jogász azt a kivizsgálást, amelyet a romániai főügyészség folytat a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezte autonómia-népszavazás ügyében. A Bécsben élő, magyar származású jogász Önrendelkezés az Európai Unióban címmel hétvégén Csíkszeredában, Csíkszentmártonban és Csíkszentsimonban tartott előadást. Barki csíkszeredai előadásában kitért arra, hogy az ügyészségi eljárás több alapvető emberi jogot sért: egyrészt a véleménynyilvánítás szabadságát, amelyet az Európai Emberjogi Egyezmény szavatol. Ezenkívül sérti az önrendelkezési jogot. Hozzátette, az egyezségokmányt Románia is aláírta, és köteles betartani. A jogász hangsúlyozta, ha a főügyészség tényleges eljárást kezdeményez, az érintett szervezetek a Strasbourgban székelő Európai Emberjogi Bírósághoz, illetve az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához fordulhatnak. Eva Maria Barki kifejtette, az önrendelkezési jog csak úgy érvényesíthető, ha tömegbázison alapul. „A nép akarata a döntő, és nem a politikai pártoké, a pártnak pedig kötelessége érvényesíteni a népakaratot, tárgyalás, lobbi, nyomásgyakorlás útján” – fogalmazta meg a jogász. „Elengedhetetlen az anyaország támogatása. Magyarország még mindig nem tölti be védőhatalmi kötelezettségét, mert nem viszi az önrendelkezés ügyét a nemzetközi fórumok elé” – hangsúlyozta Barki. Eva Maria Barkit kétszer nyilvánították nemkívánatos személlyé a román hatóságok, összesen hat évre. A nemzetközi jogász először 1994. októberétől 1997. októberéig, majd 1998. októberétől 2000. októberéig volt persona non grata az országban. A nemkívánatossá nyilvánítás oka a jogásznak a Románia alkotmányában is megfogalmazott szuverenitást sértő nyilatkozatai voltak. Barki ugyanis támogatja a területi autonómia, valamint Románia föderalizálásának ügyét. /Jánossy Alíz: Barki: nem jogsértő a referendum. = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./
2007. október 4.
Az Európa Tanács számos vezetőjével találkoztak október 3-án Strasbourgban annak az ifjúsági karavánnak a résztvevői, amely több mint egy héttel ezelőtt indult el Marosvásárhelyről, hogy felhívja a figyelmet a romániai felsőoktatási rendszerben a magyarokat érő hátrányos megkülönböztetésre. Kovács Lehel, a karaván vezetője, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke elmondta, fogadta őket többek közt Mateo Sorinas, a parlamenti közgyűlés főtitkára, Göran Lindblad svéd néppárti képviselő, illetve Luc van der Brande, az európai néppárti frakció vezetője. A Strasbourgban szintén megjelent Hantz Péter, a BKB másik alelnöke hozzátette: a parlamenti közgyűlés főtitkára megígérte, hogy a panaszokat összegző dokumentumokat eljuttatja a közgyűlés elnökének és az oktatási szakbizottságnak is. A karaván Romániából Magyarországon, Szlovákián, Ausztrián és Svájcon keresztül érkezett Strasbourgba. Útközben egyetemi városokban – így a szlovákiai kitérő során Révkomáromban – osztották szét szórólapjaikat, Genfben pedig fogadta őket az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának nemzeti kisebbségekkel foglalkozó illetékese. Kovács Lehel hangsúlyozta, hogy Románia nem tartja be saját törvényeit. Az állam az egyetemi autonómiára hivatkozik, az egyetem viszont az államra mutogat. Szerinte nagy igény van az önálló, magyar oktatási nyelvű egyetemre. /Strasbourgban az ifjúsági karaván. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./
2008. február 14.
Miközben úgy tűnik, Románia ténylegesen tett erőfeszítéseket a kisebbségi jogok biztosítása terén, van még aggodalomra ok: az előrelépés ellenére ugyanis a romániai magyarság jogai még nem érték el a magyar közösség által kívánt szintet. Ez olvasható a Nem Képviselt Nemzetek és Közösségek Szervezetének (Unrepresented Nations and Peoples Organization-UNPO) az ENSZ Emberjogi Tanácsához benyújtott jelentésében, amely az RMDSZ-szel folytatott konzultáció nyomán született. A dokumentum tartalmazza mindazokat a kérdéseket, amelyeknek a megoldására az RMDSZ, az UNPO tagjaként már évek óta törekszik, Ennek alapján az UNPO arra kéri az ENSZ Emberjogi Tanácsát, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a román hatóságok gyorsítsák fel a restitúciós folyamatot, biztosítsák a közigazgatási reformfolyamat fenntarthatóságát, módosítsák a tanügyi törvényt, illetve mihamarabb fogadják el a kisebbségi törvénytervezetet. /Az erdélyi magyarság helyzetének javítását kérik. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
2008. augusztus 12.
Elhárult az akadály a báró Jósika Miklós író nevét felvevő tordai magyar gimnázium szeptember 15-i indulása elől: a több évtizedes kihagyás után újraindított magyar tannyelvű oktatási intézmény a helyi Teodor Murasan Általános Iskolával megosztja az épületet és az udvart, ugyanakkor a református egyház egyik iskolaépületében további tantermekbe költözhet be, tájékoztatott Szedilek Lenke tordai illetőségű Kolozs megyei önkormányzati képviselő, valamint Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes. Hónapokkal korábban a Teodor Murasan Iskola vezetői még azt állították, hogy a tordai református egyházközség tulajdonába 2005-ben visszajutott épület őket illeti meg. A 2006. február 28-i tanácsülésen a magyar iskola létrehozásáért felszólaló Kiss László tordai unitárius lelkész az elszenvedett sértegetések következtében másnap szívrohamban elhunyt. A tordai történésekről az ENSZ Emberjogi Főbiztosságához tartozó kisebbségjogi, illetve az oktatáshoz való jogi irodája is értesült. Tordán fél évszázados szünet után indulhat újra önálló magyar iskola. A jövőben a Torda iskoláiban ma szétszórtan magyarul tanuló közel háromszáz gyermek minőségi anyanyelvi oktatásban részesülhet a Jósika Miklós Gimnáziumban. /Benkő Levente: Elhárult az utolsó akadály? = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./
2009. augusztus 4.
Sólyom László köztársasági elnök közleménye szerint a kisebbségi nyelvhasználat korlátozása Szlovákiában összeegyeztethetetlen a kisebbségeket védő nemzetközi törvényekkel és az Európai Unió értékrendjével. A Balázs Péter külügyminiszterrel és Németh Zsolttal, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnökével folytatott megbeszélésen elhangzott: az anyanyelv használatának ilyen szigorú szankciókkal fenyegetett korlátozása nem csupán a szlovákiai magyarság érdekeit és eddig gyakorolt jogait sérti, de több két- és többoldalú nemzetközi megállapodás szellemével, egyes esetekben betűjével is ellentétes. „Többnemzetiségű állam homogén nemzetállammá alakítása erőszakos nyelvi asszimiláció, az Európai Unió értékrendjével összeférhetetlen, és a kisebbségeket védő mai nemzetközi jogrenddel ellentétes” – olvasható a közleményben. A köztársasági elnök a találkozón nagyra értékelte, hogy a parlamenti pártok és a történelmi egyházak ritkán tapasztalható egységben álltak ki a szlovákiai magyarság nyelvhasználati jogainak védelmében. Balázs Péter külügyminiszter kiemelte, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet után Magyarország az Európa Tanácshoz és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához fordul a nyelvtörvény miatt. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke kiemelte: európai látogatássorozatot terveznek a magyarországi parlamenti pártok és a házelnök a szlovák nyelvtörvény miatt. /Sólyom: a nemzetközi joggal ellentétes a szlovák nyelvtörvény. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./
